Rólam

Publik Antal munkásságát,

életútját a szülei után, talán, én, mint unokaöcs, tudom a legjobban jellemezni. Az utóbbi együtt töltött években, meggy?z?dtem, hogy a gyakori el?adásaival, milyen hatással volt a hallgatóságára. Mindenkor a magyar kultúra népszer?sítéséért és az egységes magyarság megmaradásáért tett tanúbizonyságot. A soraim valóságát az alábbiakban bizonyítom.

Publik Antal, 1937. július 26-án született Marosvásárhelyen, Erdélyben, édesanyja Fazakas Erzsébet székely–magyar, édesapja Publik Antal cseh-lengyel- magyar felmen?kt?l. Szülei, jó kapcsolatokkal rendelkez? keresked? kisiparosok és kultúra szeret?k voltak.

Már gyermekként villogtatta színészi adottságát. Sokat szerepelt a marosvásárhelyi gyerek színházban, általában f?szerepeket játszott, verseket mondott, Fekete Rózsi néni rendezésével.

Az akkori Székely Színház Nagyjaival is kapcsolatba került, játszott a BOSZORKÁNYTÁNC cím? színdarabban. Nagy boldogság volt részér?l, estér?l estére együtt lenni a színpadon olyan hatalmas erdélyi nagy színészekkel, mint: SZABÓ ERN?, ANDRÁSI MÁRTON, K?SZEGI MARGIT, BOROVSZKI OSZKÁR, SZABÓ DUCI, NAGY ILONA, TAMÁS FERENC stb.

Nagyon virgonc gyermek volt, kit?n? fizikai adottságokkal rendelkezett és ebb?l kifolyólag inkább a sport fele tekingetett. Így lett bel?le, már nagyon fiatalon élsportoló két sportágban: jégkorong és labdarúgás. El?bb szül?városában, majd a Dinamo klub szerz?dtette: Bukarestben, Brassóban, Kolozsváron és Bacauban, Mind két sportágban román válogatott lett, ifjúsági, majd, mint feln?tt játékos.

A versekkel és színjátszással továbbra is rendszeresen foglalkozott az elemi iskolában, majd a középiskolában, különböz? ünnepi megnyilvánulások alkalmával, de miután hivatásos játékos lett bel?le, verseket csak a maga és a közeli baráti kör, csapattársak, rokonok részére és szórakozására mondott. A versmondás hobbivá vált, hiszen akár örömében, bánatában a versekben talált nyugalmat és azok a versek melyek megtetszettek, önszorgalomból, egyiket a másik után meg is tanulta. 1964-ben beiratkozott a Bacau-i román nyelv? Népm?vészeti Iskola színi és rendez? szakára. Amit kit?n? eredménnyel el is végzett 1966-ban. 1971-ben végezte Bukarest-ben a 4 éves IEFS-et, az-az: a TESTNEVELÉSI F?ISKOLÁ-t, 1968-1984 között, mint edz?-játékos tevékenykedik Hargita megyében: Balánbányán, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Székelykereszturon, Kovászna megyében: Sepsiszentgyörgyön, Szatmár megyében: Nagykárolyban. Végül visszakerült szül?városába Marosvásárhelyre.

Ebben az id?szakban, az otthonról hozott nevelés és a kultúra iránti szeretetéb?l kifolyólag, több egyéni versmondó el?adásban és színdarabban lép fel a Szakszervezet és különböz? Kultúrházak rendezésében.

1988-ban disszidált Svédországba. Aránylag hamar beilleszkedett a svéd társadalomba. Kezdetben dolgozott, mint ápoló, massz?r és gyógytornász, majd miután jobban elsajátította a svéd nyelvet, a St: Botvid Gimnáziumban, Stockholmban tanított testnevelést és irányította a Gimnázium Labdarúgó Akadémiáját, a nyugdíjazásáig, 2002-ig, s?t évr?l évre visszahívták, folytatva, még nyolc évet a tanári és edz?i tevékenységet, 2010-ig.

1996-ban megjelent egy szakkönyve, svédnyelven: A LABDARÚGÁS TECHNIKÁJA MAGAS JÁTÉK SEBESSÉGHEZ és 2000-ben megjelent angol fordításban is.

Ekkor ébredt arra, hogy mennyire hiányzik az Isten közelsége és szeretete, Svédország nagyobb városaiban turnézott Molnár Veres Pál lelkésszel, aki szintén marosvásárhelyi származású, istentiszteletek után mindig elmondta BABITS MIHÁLY: JÓNÁS KÖNYVE és JÓNÁS IMÁJA cím? verseit.

Ebben az id?szakban a stockholmi Magyar Ház keretén belül, a Nemzeti Ünnepek rendezvényein március 15, augusztus 20, október 23, és különböz? jótékonysági el?adásokon lépett fel, úgy Stockholmban, mint a vidéki városokban.

Több egyéni versmondó estet tartott: VERS és ZENE, SZERELMESDI, TORNYOT RAKTAM, ELMONDOM HÁT MINDENKINEK, MAGYAROK a NAGY VILÁGBAN, Svédországban, Svájcban, Magyarországon és Erdélyben.

2005-ben megszervezték Magyarországon a Versünnep Versmondó Versenyt, csak hívatásos el?adóm?vészek számára, melyre benevezett. Felfigyeltek a versmondására és meghívták Tatára, Gy?rbe, Hidegkútra verset mondani.

A sors összehozta Gál Laura énekm?vészn?vel és templomi hangversenyeket tartottak, majd a Panoráma Világklub szervezése keretén belül, több városba hívták meg vendég szerepelni: Budapestre, Kaposvárra, Miskolcra, Szegedre, Kárpátaljára (Beregszászra), Szabadkára és Erdélybe.

Az utóbbi években az én nemzeti elkötelezettségem hatására, határozottan harcol a versein keresztül az igazságtalanság és a zsarnokság ellen. Mindszenty József Bíboros, Herceg Prímás Emlék Koszorúzása alkalmával Fels?petényen, május elsején elmondja Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról cím? versét és a templomban a Himnuszt, a nemzetünk imáját.

A Panoráma Világklub rendezvénye keretén belül, május 31-én, Budapesten a Fészek klubban Juhász Gyula: Trianon cím? versét, mindezeket olyan átéléssel, hogy mindenkit leny?gözött.

A kölcsönös egymás iránti szeretet és az egységes magyar nemzet iránti elkötelezettségem láttán, meggy?zött, hogy együtt lépjünk fel a Trianoni megemlékezéseken. Szegeden, három alkalommal együtt tartottunk el?adást, Közéleti kávéház keretén belül a Roosevelt-téri Halászcsárdában, a Pet?fi-telepi Református templomban és Kálvin-téri templomban.

ÉL A MAGYAR cím? verset, Ábrányi Emilt?l, amely a mai Magyarország helyzetét eleveníti meg annak ellenére, hogy több mint száz éve íródott, a II. Magyar Világtalálkozó GÁLAESTJÉN mondta Budapesten az URÁNIA Nemzeti Filmszínházban, július 2-án hatalmas sikerrel.

AZ ÁLLAMALAPÍTÁSI NEMZETI ÜNNEPÜNKÖN, Sándorfalva városban augusztus19-én, ahol PITTI KATALIN önálló estjén NAGY MÁRTA zongora m?vészn? társaságában m?ködött közre, BABITS MIHÁLY három m?véb?l egy összeállítással, az el?adás befejezéseként, Vörösmarty Mihály: SZÓZAT cím? versét mondta el.

Szeptember hónap 22-23-án együtt léptünk fel Erdélyben a mez?ségen SZÉK-en, a Magyar Panoráma Világklub rendezvényén, ahol a HIMNUSZ, a Székelyekhez és a Szózat hangzott el.

-2013. január 20-án meghívták Malm?be, a Panoráma Világklub rendezvényére, ahol megemlékeztek a Magyar Kultúra Napjáról. Ez el?tt és ezt követ?en Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökének társaságában tartottak el?adásokat több svédországi városban a Székely Autonómia létrehozása érdekében.

Még csak annyit szeretnék elmondani, hogy Anti bátyám, határozottan kijelentette, hogy élete hátralev? részében minden energiáját a Székely Autonómia létrehozására és a Nemzet Egységére összpontosítja.

Publik Antal elhívatottsága az igaz magyar kultúráért, önzetlen odaadással, tisztességgel bátorít és küzd a megmaradásunkért. Isten adta Erdély szent szerelmét és a Magyarhon szeretetét szívében. Tettei bizonyítják, hogy hisz Istenben, igazságban, nemzetben, igaz hazában. Mottója:”Mindig nyugatra tarts, de ne feledd, hogy keletr?l jöttél Európába és Magyarnak születtél”.(Márai Sándor)

 

Fazakas Sándor János